Irínyi János
(1817. Máj. 17. Nagyléta - 1895. Dec. 17. Vértes)
Miután Középiskolai tanulmányait Nagyváradon és Debrecenben befejezte, a bécsi politechnikumban tanult tovább. Itt egyik professzorának , az erdélyi származású Meissner Pálnak 1836-ban végzett kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa gondolatára. Találmányát az ugyancsak magyar születésű és vegyész képzettségű Rómer István gyufagyárosnak eladta 60 Ft.-ért, más források szerint jóval többért (5-7000 Ft.-ért). A kapott összegből Külföldön folytatta tanulmányait, járt Berlinben és hallgatója volt a híres kohenheimi mezőgazdasági főiskolának. 1839 végén hazatért és Pesten megalapította az első ,,Gyujtófák gyárát " , amely a város több helyén működött 4 éven át, amikor is a hatóságok zaklatása miatt, kénytelen volt eladni a gyárat. Ezután Bihar megyei gazdaságát vezet5te és ismét külföldre utazott, miközben sorra írta kémiai cikkeit, és megjelent a 3 részre tervezett tankönyvének első kötete: A vegytan elemei . 1848 -ban - a hagyomány szerint - ő fogalmazta meg a márciusi ifjak 12 pontos követelésének első változatát. Kossoth az állami gyárak felügyelőjévé, 1849 -ben pedig a nagyváradi lőporgyár vezetőjévé nevezte ki századosi, majd örnagyi rangban . A szabadságharc bukása után a pesti Neugebande börtönkaszárnyában raboskodott, ahonnan csak 1850 -ben szabadult.Ismét a Bihar megyei Vértesen gazdálkodott, majd 1863 -tól állást vállalt Debrecenben, ahol az István gőzmalomnál dolgozott, miközben árvaszéki ülnöki és a Tisza Biztosítónál revizori tisztet is betöltött. 65 éves korában nyugdíjba ment és visszavonult Vértesre, ahol haláláig lakott. Sokáig őt tartották -tévesen- a gyufa feltalálójának, holott elötte már számos válfaját ismerték a gyufának mint tűzgyujtószerszámnak. E gyufák azonban zajos robbanással gyulladtak, és szétfreccsenve gyakran tüzet és égési sebeket okoztak. Irinyi 1836 -ban szabadalmazott gyufájának az volt az előnye, hogy a meggyulladás sokkal simábban történt, nem robbant és zajtalan volt. Mindent azzal érte el, hogy a foszforos gyufa fejében a foszfort nem kálium kloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte. Találmányáról a késöbbiekben ő maga hiteles tájékoztatást adott: Felvilágosító adatok a gyufa történetében.(1863, Vasárnapi újság .) A Köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége él, pedig egyben az új szemléletű kémia egyben legelső hazai terjesztője volt.