Számológép

 

Mechanikai készülék a négy számolási alapművelet elvégzésére. A rómaiak úgynevezett számolóasztalt használtak (Abacus), ezen párhuzamos sorrendben eltolható gombok voltak elrendezve, melyek a sorok állása szerint egyet, tizet, százat stb. jelentettek. Ezekkel a gombokkal úgy számoltak a rómaiak, mint mi az arab számjegyekkel. Ugyanezen az elven alapszik a japániaknál használatos Soroban nevű és az orosz Slosholüi elnevezésű számolódeszka, amely azonos a nálunk is az elemi iskolákban használt számológéppel, melyek tíz huzalán 10-10 eltolható golyó jelképezi a számokat. Ezen csoportba tartozik Nepper féle osztást és szorzást megkönnyítő számoló-léc is.

Hosszú számsorok összeadásának megkönnyítésére szolgál az összeadó pecek. Használatánál az összeadandó számokon vezetve hegyes végű részét, a számnak megfelelően annyira benyomjuk a hüvelybe, míg az e mutatót a kívánt számot mutatja. Ha most a nyomást megszüntetjük, úgy a b rugó a vezetőrészt vissza kinyomja miközben a c fogaskerék a számoknak, illetve a vezetőrész benyomásának megfelelő számú fogakkal elfordul és a belső hüvelyt, melyen 1-700-ig menő számok látható szintén megfelelően elfordította. Az összeadás eredményét az f mutató jelzi. Nagyobb igény kielégítésére szolgál a máig használatos logaritmus számolólénia, melyet 1620 táján az angol Gunter - (Herford 1581-1626) Gunter - skálának is nevezik - szerkesztett. Ez egymásba tolható lécekből áll melyek az eltolásnak megfelelően mutatják a számok logaritmusát. Így aztán az összes számműveletek elvégezhetők. E számolóléc segélyével hatványozni, és gyököt vonni is lehet, gyakran bizonyos súlyok és mértékek átszámítására használják. A tárcsa alakú számológépen az egymásba tolható léceket az elforgatható tárcsák helyettesítik. A tulajdon képeni számológépet az Arithmometer -t 1612. Pascal szerkesztette Ennek berendezése az akkori pénzegységnek megfelelő volt, mivel főleg pénzösszegek összeadásának megkönnyítésére szolgált. Ennél tökéletesebb a hannoveri Leinitz által (1673) szerkesztett számológép, melynél már a tizedes rendszer érvényesül. Ez a gép szolgált alapvetőül az ezt követő számológépeknek. Más alakú és rendszerű az 1782. Müller J. H. által készített gép, ez azonban csak kísérlet maradt. A gyakorlatban bavált a Kolmarban Thomas (1785-1870) által szerkesztett és Burkhardt által Glashüttenben tökéletesített számológép. Ez a máig is használatos gép egy alsó szilárdan álló és egy felső eltolható lapból áll. Ez utóbbin 12 nagyobb számlyuk állegymás mellett és ezek alatt 7 kisebb számnyílás van. A mindegyik nyílás mellett elhelyezett gomb forgatása által minden szám beállítható. A jobbról és balról levő A és B gombok, a nyílásokban látható számok eltüntetésére szolgálnak törlőgombok. Az elülső szilárd lapon 6 hosszúkás nyílás van, melyek mellett 0-9-ig menő számok láthatók és a nyílásokban lévő tolattyú bármelyik számra állítható. Jobbról van a K forgató , mellyel a gépet működésbe hozzuk míg balról S váltótolattyú , mely arra szolgál , hogy felfelé tolva a gépet összeadásra és szorzásra, lefelé húzva osztásra vagy kivonás elvégzésére állítsa. Szorzásnál a szorzandót avagy a szorzót a nyílásokban levő tolattyúk megfelelő elhelyezésével beállítjuk és a felső eltolható keskeny lapot jobbfelé húzzuk, míg a rajta első nagy számlyuk az alsó lap jobb legszélső nyílása fölött áll . Akkor a K forgatót annyiszor forgatjuk, ahány egyes értékű szám a szorzóban van. A felső lapot egy számlyukkal ismét jobbra húzzuk, a forgatót annyiszor fogatjuk, ahányszor tízes értékű számjegy van a szorzóban. A példa szerint 8 most ismét felhúzzuk a felső lapot egy számlyukkal és a százas értéknek megfelelő szám szerint forgatjuk a forgatót . Az eredmény a nagy számlyukakban mutatkozik, míg a szorzó, illetve a forgató forgatási száma a kis lyukban látható. Osztásnál ugyanígy dolgozunk, csak az S tolattyút kell a számolás kezdetekor lefelé tolni. Ugyan ezen az alapvető elméleten, csak eltérő kivitelben készítették a Brunsviga számológépet Grimme & Natalis Braunsch weigban . Ennél hiányzik a szorzásra vagy osztásra állító emeltyű, mivel a forgató előrehajtásánál szoroz, visszafelé hajtásánál oszt a gép. A würzburgi Selling megkísérelte a számológépek fogaskerekeit a nürnbergi ollórendszerrel egyesíteni. A zürichi Steiger & Egli számológépe a Thomas félének javítása.

Olyan gépek, melyek csak összeadásra szolgálnak, főleg statisztikai hivatalokban biztosítási és nagyobb irodákban használatosak. Ilyen gépek a Komptométer, Addix, Omega és Burrough. Ez utóbbi a számokat egy papírtekercsre egyidejűleg le is írja és egy billentyű lenyomásakor a mindenkori végösszeget le is írja. Ennek a gépnek billentyűi, melyek 1-9-ig vannak jelezve, kilenc párvonalas sorban emelkedően vannak elrendezve. A billentyűk lenyomása kiváltja a megfelelőszámot, amely aztán a Hemeltyű mozgatása által le is íródik. Esetlegesen tévesen nyomott billentyű visszaállítására szolgál a T jelzésű billentyű. Ezzel a géppel 4-szer olyan gyorsan és feltétlen biztonsággal lehet dolgozni, mint ha le kellene írni és összeadni a számokat. Újabban a legtöbb számoló és összeadó gépet kis villamosmotorral működtetik úgy, hogy a számolónak csupán a számbillentyűket vagy emeltyűket kell működtetnie, illetve csupán a számokat beállítania. A legújabb összeadó gépek az eredményt láthatóan írják, Modern Számológépek a Wales, a Bécsben gyártott Austria, az Ellis, a Berlini Spitzféle Unitas és a Time, a Mercedes stb. Hazánkban Kassán gyártottak a háború előtt a Procento számológépet, mely különösen kamatszámításokra volt alkalmas.